Ez jutott eszembe a szekrényben sorakozó férfiingekről, kabátokról... Berendezkedtünk együtt, vártuk a babákat, de hirtelen vége lett a boldog életünknek, és itt maradtam a ruháikkal, tárgyaikkal, az ikerbabakocsival... Egyedül képtelen vagyok elmenni a kápolnába a gyerekekhez,…
2011.10.31. 19:51 whiteandblack
A lányaink
21 hónapja nincsenek velünk. Ez a nap is sírással telt, Mini pedig azt mondja, nagyon gyenge, és neki is fáj a feje, mert a gyerekekre gondol.