Bemutatom a kis lakóközösségünket, így talán érthető lesz, miért nem szeretnék hosszú távon itt maradni. 

A ház, ahol lakunk, a nagybácsié, ő helyezte el itt kezdetben az unokahúgát és az egyik emberét, majd Minit is, de mindenki hozott magával még egy-két embert, úgyhogy most a három szobán és a nappalin ennyien osztozunk:

1. szoba: 

Azuka: a nagybácsi személyi asszisztense, a ház legviccesebb lakója, de már nem sokáig, mert áttelepül Kínába. 

Benjamin: róla annyi az infó, hogy Azuka "testvére", de azt senki nem tudja, mivel foglalkozik, dolgozik-e egyáltalán, mi lesz a sorsa, ha Azuka lelép.

+ időnként Azuka barátnője is itt van, az ő nevét sem tudja senki. 

Minden szobában csak egy matrac van, számomra rejtély, hogy oldják meg az alvást, amikor mindenki otthon van, de inkább nem is szeretném tudni.

2. szoba: 

Happy: Mini unokatestvére, a nagybácsi unokahúga. Egy bankban dolgozik, ami a Christ Embassy területén van. Van egy 11 éves lánya, akit a szülei nevelnek Beninben (16 évesen szült). Tavaly óta menyasszony, a vőlegénye egy Írországban élő dagadék, akivel összesen kétszer találkoztak. 

Eunice: gyerekkori barát, a Christ Embassy-nak dolgozik, videofelvételeket készít. Rendes csaj.

Bosel: szintén gyerekkori barát, ő is a Christ Embassy munkatársa, Pastor Chris külföldi útjait szervezi. Annyi munkája van, hogy novembertől januárig nem tudott hazajönni, de lazul a tempó, idén már háromszor volt otthon. 

+ vizsgaidőszakban Happy barátnője is itt lakott egy hétig, és a vizsgák még nem fejeződtek be, úgyhogy gondolom, még látjuk egymást. 

A 3. szobában mi lakunk Minivel. 

Nappali:

Daniel: Mini öccse. A legfiatalabb lakó, ráadásul eddig munkahelye sem volt, tehát most ő a ház csicskája, hacsak nincs ott valamelyik szomszéd kislány, akit lehet ugráltatni. Egy matrac és egy szúnyogháló képezi a kis birodalmát, de ha a többiek nincsenek otthon, mások szobáját/fürdőszobáját használja. 

Ijioma: haver, egy függönyboltban dolgozik. Korábban csak látogatóba jött, de valahogy ideköltöződött decemberben, mert összeveszett a főbérlőjével. Érdekes volt, hogy nem szóltak, hogy most már ő is itt lakik, csak feltűnt, hogy reggelente fogkefével a szájában látom. 

Ők általában az udvaron fürdenek és végzik a dolgukat, mert nincs fürdőszobájuk. Egyébként mindenki az udvarra jár fogat mosni, a fiúk pedig csak ott pisilnek.

Főzni csak Happy és Eunice szoktak, de néha mindenki az ő főztjüket eszi. Nem tudom, hogy a kajába beszállnak-e a többiek pénzzel, de hogy a háztartásba nem, az biztos. Mosogatószert, szivacsot, egyebeket csak mi veszünk, mióta itt vagyok. Korábban a zacskós vizet a hűtőben tároltuk, de aztán azt sem vett rajtunk kívül senki, viszont mindenki abból ivott, úgyhogy beköltöztettük a szobába. (20 tasak 100 naira - ha nem Daniel veszi, mert akkor csak 10 zacsit kapok egy százasért -, fillérekbe kerül, de megőrjített, hogy a húszból nem maradt három reggelre, hogy legyen a kávéhoz meg fogmosáshoz.)

A konyha iszonyú rendetlen és koszos. Hétvégén a bejárólány kitakarítja, de estére már semmi látszatja, mert a vizeszacskókat ott rakják le vagy dobják a földre, ahol az utolsó csepp elfogyott, főzés közben a Maggi-kocka csomagolását, a tésztás zacskót, a használt gyufát szintén szétdobálják, az alapanyagok meg kiszóródnak vagy kifolynak, de nem takarítják fel, mert "úgysem jön senki, hogy ellenőrizze". Evés után a tányérok kajamaradékkal, vizeszacskóval együtt kerülnek a mosogatóba vagy a környékére, ami azért klassz, mert 34-36 fokban reggelre megbüdösödik minden. Azt már kár is említeni, hogy az edényeken, evőeszközökön mosogatás után szemmel látható kosz van. Ja, és hogy egy darab villa sem volt a házban, amikor megérkeztem, úgyhogy vettünk evőeszközkészletet, amire igyekszünk nagyon vigyázni, de már fogynak a villák meg a kanalak (kést nem használnak). Konyharuha nincs, nincs mivel megfogni a forró edényt, de amit vettem, az egy hét után a földön fetrengett feketén, úgyhogy nem pótolom, inkább rögtönzök.

Bármi eltörik, elromlik, az úgy marad, ha már alátétnek, gyertyatartónak se jó, akkor megy az udvarra. Korábban használtunk generátort, de most lebeszéltem róla Minit, mert először is meg kellene javíttatnunk a saját költségünkön, aztán nap mint nap gondoskodhatnánk a benzinről is, mert bár az áramot mindenki használja, fizetni, benzinért elfáradni senki nem hajlandó. Múltkor írtam a több mint harmincezres villanyszámláról; mint kiderült, szeptember óta nem fizetnek, azért ilyen sok, a NEPA meg is elégelte, és kikapcsolta a házban az áramot. Mini - megint csak ő egyedül - fizetett egy villanyszerelőnek, hogy visszakösse illegálisan. Azuka fürdőszobájából az udvarra szivárog a szennyvíz, hát, Istenem, kerülgetjük, és szólunk a gyerekeknek, hogy ne lépjenek bele. A vödör kilyukadt, amivel vizet húzunk a kútból, de semmi baj, kicsit többször fáradunk, aztán ha az egész alja leesik, majd a fehér gádzsi vesz másikat, mert a többiek meglennének anélkül is.