Naija Wife

Még három hete sem vagyok itt, de már menekülnék. Visszatérő álmom lett, hogy hazautazom egy rövid időre, aztán várom a repülőjegyet, vagy csomagolok, vagy a reptéren szerencsétlenkedek, hogy megtaláljam az épp aktuális repjegyemet. Nem tudom „beleélni” magam abba, hogy itt vagyok, ez nekem nem élet, csak egy átmeneti állapot, és minden nap azt várom, mikor lesz vége.

A ház most már kibírhatatlan. Vasárnaptól szombatig nem mosogattak a kedves lakótársaink, ráadásul a lábosokban mindig hagynak egy kis maradék tésztát vagy rizst, ami két-három nap alatt megrohad, megbüdösödik, bepenészesedik. Ezt kell kitakarítanom, ha főzni szeretnék, természetesen hideg vízben, ami mostanában a sok eső miatt rozsdabarna, szóval mosogatás után sem mondhatók tisztának az edények. Nem is csodálkozom azon, hogy kilenc hónapja állandóan gyomorproblémáim vannak. Mint ahogy azon sem, hogy a kajamaradék vonzza az állatokat, ezért tele a ház egerekkel vagy patkányokkal. Hétfőn kitettünk egy egérfogó ragacsot az ajtónk elé, de két napig nem történt semmi, ezért átraktam a csapdát a konyhába. Csütörtök reggelre ott vergődött rajta egy egér, de senki se dobta ki, így este volt társaságom főzés közben. Én egyre több dologra képes vagyok, mióta itt edződöm, de még nem tartok ott, hogy hozzányúljak egy csapdához, amin egy egér haldoklik, bevallom, arra vártam, hogy a négy pasi közül valaki majd csak kidobja, de őket meg nem zavarta. Aznap este láttam, hogy egy másik egér kiszaladt a csukott ajtón keresztül, ugyanis a vasajtó alul annyira kirohadt, hogy beférnek a lyukon, ezért valaki átrakta a csapdát az ajtó elé. Péntekre már két egér kapálózott a ragasztóágyon, a vasárnap óta rohadó ételmaradékok miatt dögletes bűz is volt, de muszáj volt főznöm, így egy seprűvel arrébb toltam a ragacsot, és nekiálltam mosogatni. Azt, ugye, mondanom sem kell, hogy áram nem volt, fejlámpával ügyködtem a konyhában. Aztán motoszkálást hallottam az edényszárító mögül, majd megjelent egy egér, végigrohant a pulton, aztán leugrott, és szaladgálni kezdett körülöttem. Itt kénytelen voltam feladni a harcot, felhívtam Minit, és mondtam neki, hogy nincs áram, van viszont két félhalott és egy élő egér a konyhában, nem vagyok hajlandó ott maradni, bezárkózom a szobába, úgyhogy ha enni szeretne, hozzon valamit. Amikor ezt elmeséltem a kollégáimnak, röhögtek rajta. Kár, hogy én kicsit sem találom viccesnek.

Higiénikus környezetben készül a vacsi

Nem csak az egerek száma, az embereké is nőtt. Egyik este befújtuk rovarirtóval a szobát, aztán a kocsiban vártuk, hogy elüljön a szag. Mellettünk az udvaron Prosperity marihuánát szívogatott. Egyszer csak kiszólt a füst mögül, hogy „Hello, Innocent". Innocent vissza is köszönt neki, aztán üdvözölte Minit is, de engem szokás szerint kihagyott. Kicsit meglepődtem, hogy ez mit keres itt késő este, erre mondta Mini, hogy most megint itt lakik. Klassz.

Igyekszem mindent a szobában tartani, mert ami azon kívül van, veszélyben van. Valaki lenyúlta a műanyag dobozt, amiben a szalámit tartottam a fagyasztóban. Valaki eltüntette a farmeromat a szárítókötélről, amit a nappaliban találtam meg, egy fotelban. Valaki elhasználta az ételízesítőt, amíg nem voltam „itthon”. Valaki levette a szárítóról a fehérneműs zsákomat, és belerakta a koszos cipőjét. Még a kidobott szemét sincs biztonságban, mert valaki kikukázta a leselejtezett papucsomat meg a lyukas gumikesztyűmet, és kirakta a kút mellé.

Szeretnék mielőbb elköltözni innen, de Mini azt mondja, egyelőre ne kérjünk másik lakást a nagybácsitól, mert most sokat költött a repülőjegyemre (amire amúgy nem adott elég pénzt, Mininek kellett kipótolnia). Azonban ha arra gondolok, hogy az utóbbi két hétben új szállást kapott Adizah, Omowunmi és Rawlings, a nagybácsi személyi asszisztense, akkor azt hiszem, talán a mi elhelyezésünket is meg tudják oldani.