Hó vége van, tegnap ez volt a menü: 1 körül megettük a két aprócska fánkot, amit a templomban kaptunk, délután indomie (vegetable soup lett volna, de nem telt rá), vacsira Mini megette az utolsó babkonzervet, én meg némi kenyeret.
Arra keltem, hogy megint nem vagyok terhes, úgyhogy ma elkezdhettem szedni a múltkor kapott gyógyszert, plusz meg kellett látogatnunk a dokit. Asszem, azt még nem is írtam, hogy kórházba járunk a gyermektelenség miatt. Múlt hétről lógtunk 2.800 nairával a gyógyszerekért, és Mini úgy akart elindulni, hogy nem volt nálunk pénz, de végül kért kölcsön Joytól. A rendelőben azzal fogadtak, hogy új hónap van, be kellene fizetni a havi ötezret, de erre nem voltunk felkészülve, sőt arra sem, hogy az újabb adag gyógyszer 7.000-be kerül. A mai egyenlegünk -9.800 naira.
A kocsiban Mini megkérdezte, hogy jó lesz-e az indomie, a szállodában ugyanis lehet hitelbe enni, és ez a legolcsóbb kaja. Sírva fakadtam, ő meg kiakadt, mert mit szólnak az emberek, ha azt látják, hogy sírok.
Mindig van lejjebb, de lassan ez a nap is eltelik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.