A lisztzabáló nem egér, hanem patkány volt. Még fiatal, vékonyka volt, de mégis csak patkány... Péntek este a ragacsos egérfogóban találtuk, sajnos még nagyon is élt, megpróbált megszökni, de Mini lecsapott a seprűvel és kinyuvasztotta. A szelektív hulladékgyűjtő kerítésen túli részében végezte. Klassz belegondolni, hogy nem egy kisegér, hanem egy gusztustalan patkány mászkált a fejem körül, viszont már értem, hogy ment be a fiókba. Ráadásul kirágta a 3 az 1-ben kávémat is. Most mindent a bőröndbe zárok, később meg veszünk egy műanyag dobozt a kávénak, tésztának, keksznek stb. A lisztet nem pótolom, este 8 után nincs kedvem olyat főzni, amibe kellene.
Azuka az egyik lány pulykát fiúra cserélte, hátha lesz szaporulat. A szárnyasok már nem a kút káváján napoznak, Mini szerint azért, mert tanultak abból, hogy megszorongatta őket.
Az a nyavalyás kecske végre eltűnt otthonról.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.