Naija Wife

Háromkor csörgött az óra, Mini fürdés és fogmosás nélkül 3.11-kor elhúzott otthonról. (Nem kell aggódni, hogy koszosan-büdösen ment dolgozni, ilyenkor a szállodában fürdik.) Amikor visszaaludtam volna, hangokat hallottam a fejem fölött, apró lábak súrolták a matracot, mintha egér vagy csótány lett volna. Sikítozás, lámpagyújtás, kutakodás - sehol semmi.  A kis rohadék vagy ott sem volt, vagy gyorsan elbújt valahova. A lepedőn(!) viszont korzózott egy egészen kicsi csótány, olyan kicsike, hogy fél kézzel elbántam vele, sikoltás nélkül. Innentől kezdve nem volt alvás, rettegtem, hogy valami bemászik a szúnyogháló alá.

 Még nem is dicsekedtem el a szerzeményünkkel, aminek egy kicsit borsos ára volt, de elhiteti, hogy biztonságban vagyok, és így sokkal jobban alszom.

Mini hét körül jött haza, de ahelyett, hogy lefeküdt volna, elkezdett ruhákat válogatni, hogy kivasalhassa, amíg még van áram. Amikor felfogtam, hogy be akar menni dolgozni, rázúdítottam az összes haragomat, számon kértem az ígéreteit, végül úgy döntött, csak estefelé megyünk be az irodába. Visszajött az áram, feltöltöttük a víztartályt, és lehetett lubickolni a fürdőszobában. Igaz, hogy egyelőre csak a fali csap működik, a kézmosó, a zuhany és a vécé nem, de nem vagyok maximalista, sőt, itt minden apróságnak tudok örülni. Megfőztem az utolsó babkonzerveket, sütöttem hozzá tükörtojást - volt, aki elmenjen petróleumért meg tojásért -, amit úgy faltunk, mintha soha nem ettünk volna jobbat.

Amíg Mini szundikált, én kibontottam a hajam, aztán átsétáltunk Mama Aminorhoz. Az új segéd vagy tanulólány valószínűleg még nem találkozott „fehér” hajjal, komolyan mondom, áhítattal mosta és szárította a koszfészkemet, nagyon kellemes volt. Mama Aminor viszont nem kímélt, rettenetesen megtépett a fésűvel. Most hullámokat kértem és copfot középre, mert ha a tarkómnál gyűlik össze a haj, akkor nagyon melegem van

Bevásárlás előtt beugrottunk az új irodába, ahol a benzinkút még átépítés alatt van, de működik, az irodák még nincsenek felújítva, de Joynak már van új asztala. Az irodarész három helyiségből áll, sokkal világosabb, szellősebb, mint a mostani lyuk.

Mini annyira szeretett volna kedveskedni nekem, hogy a szokásos boltok helyett elvitt a Goodies-ba, ami nagyon szép hely, rengeteg dolgot árulnak, amihez nehéz hozzájutni, van sajtos pultjuk is (!!!), csak nem a mi pénztárcánkhoz vannak szabva az árak. A vevők fele „színes” volt, arabok, fehérek és kínaiak. Nem hiszem, hogy valaha visszamegyünk, mert ők sem árulnak normális papírzsepit, csak dobozosat, amit lehetetlen táskában hurcolni.

Este kiderült, hogy Mini apukája Lagosban van, ráadásul a környékünkön szállt meg, úgyhogy végre sikerült találkozni és átadni a karácsonyi ajándékaikat. Ha minden jól megy, hamarosan a mamát is láthatom, mert hozni akar valami gyógynövényt, ami segít teherbe esni.