Meg túl nagy szíve is van neki, mással nem tudom magyarázni, hogy az összes kirúgott operátor visszakönyörögte magát a céghez. Most Mini a főnök, Sola és Omo alatta dolgoznak, Francis viszont marketinges lett. Ezen már röhögni sem tudok, inkább kétségbe ejt, hogy minden selejtes a marketingen köt ki. Bár ha jobban belegondolok, engem legalább dekorációs célra fel lehet használni, a fehér pofám jobb fényben tünteti fel a céget. A sunyi Mr. John szintén marketinges lett, nem sikerült megkaparintania Mini pozícióját. Szóval, itt ez így megy, lehet lopni a napot meg a cég pénzét jó sokáig, ha ki is rúgnak, öt-hat alkalommal biztosan visszavesz a nagybácsi, csak fel kell hívni pár embert, aki közbenjár érted, meg be kell fáradni személyesen könyörögni. Így volt ez Prosperityvel is, pár napra kirúgták, aztán visszajött, de még a legszemetebb, legmihasznább sofőrök is rendre visszaszivárognak.
Most egy kicsit átláthatatlan, hogy ki kivel dolgozik az értékesítésen, mert a hotelmenedzser asszisztense (asszem, Josephine) elkezdett Randdal dolgozni, Daniel viszont I.G. munkatársa lett, Benitának Mr. Johnnal kellene párba állnia, E.D.-vel nem tudom, kinek... Nem is nagyon törődtem ezzel az utóbbi napokban, örültem az új munkámnak és a munkatársaimnak, mígnem...
Ez a nap is remekül indult, már kész voltam a szokásos napi teendőimmel (mert ilyenjeim is vannak, bibibíííí), és épp a biztonsági cég vezetőjének gépeltem egy levelet, amikor E.D. izgatottan berohant azzal, hogy most hívta a főnök, és azt mondta, hogy holnaptól megint a marketing osztályon fogok dolgozni, de már ma is el kell mennem valahova vele meg Benitával. Kurvára sokkot kaptam. Fel se tudtam ocsúdni már kérdezte is, hogy készen állok-e. Mondtam, hogy nem igazán, épp gépelek. Ok, akkor ha befejeztem, megyünk. Egy perc múlva Benita kezdett nyaggatni, hogy mikor leszek kész, de leráztam, mert nem tudtam neki mit mondani. Hiába volt meg gyorsan a gépelés, várnom kellett a biztonsági főnökre, aztán a nyomtatásra, ezért aztán harmadszorra sem tudtam neki pontosan megmondani, mikor végzek. Régi-új kollégáim hamar feladták a várakozást, elhúztak nélkülem. Gondolom, a nagybácsi elzavarta őket valahova, különben nem lett volna nekik ennyire sietős.
I.G. és Fortun megígérték, hogy lobbizni fognak értem. Stella meg azt mondta, maradjak csak ott, ahol vagyok, és ha E.D.-ék mennek valahova - ami elég ritkán fordul elő -, akkor majd csatlakozom hozzájuk. Meglátjuk, mit hoz a holnap.
A nap másik lesújtó híre, hogy Joy, a nagybácsi felesége nem jön többé dolgozni, mert a főnök másik nejének szúrja a szemét.
Hab a tortán, hogy mégsem költözik a marketinges csapat a benzinkúton félig már berendezett, belégkondizott irodákba, hanem majd a PMAN-be mennek valakik valamikor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.