Mától számolom, mikor tehetem ki a lábam innen. Könnyebb volt elviselni a mindennapi bosszúságokat, amíg Anya meghallgatta a nyavalygásaimat, de már nincs kinek panaszkodnom. Ő most azt mondaná, hogy Ezt már kibírod, kislányom, gondolj arra, hogy ott van veled a Minikéd. Miatta, vele ki is bírom valahogy még ezt a 62,5 napot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.